Átalányadó egyéni vállalkozóknak: kinek éri meg, és mire érdemes figyelni 2026-ban?

Az átalányadózás az egyéni vállalkozók egyik népszerű adózási módja. Adminisztrációja egyszerűbb lehet a vállalkozói jövedelem szerinti adózáshoz képest, és megfelelő körülmények között kedvező adóterhelést eredményezhet.

Ugyanakkor nem minden vállalkozónak ez a legjobb választás. A döntésnél a bevétel mellett a végzett tevékenységet, az alkalmazható költséghányadot, a vállalkozó biztosítási jogállását és más adózási körülményeket is figyelembe kell venni.

Hogyan működik az átalányadózás?

Átalányadózás esetén az egyéni vállalkozó a jövedelmét nem a ténylegesen felmerült és elszámolható költségei alapján állapítja meg. A vállalkozói bevételből a jogszabályban meghatározott költséghányad levonásával számítja ki az átalányban megállapított jövedelmét.

2026-ban három költséghányaddal találkozhatunk:

• 45% költséghányad – ez az általánosan alkalmazandó költséghányad;
• 80% költséghányad – a jogszabályban meghatározott tevékenységekből származó bevételekre;
• 90% költséghányad – meghatározott feltételek mellett a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál.

Az általános költséghányad 2026. január 1-jétől emelkedett 40%-ról 45%-ra.

Mennyi az adómentes jövedelem 2026-ban?

Az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét el nem érő része személyi jövedelemadó szempontjából adómentes.

2026-ban ez 1 936 800 Ft jövedelmet jelent.

A 45%-os költséghányadot alkalmazó átalányadózónál ez azt jelenti, hogy 3 521 455 Ft bevételig az átalányban megállapított jövedelem után nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség.

Fontos azonban, hogy az szja-mentesség nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalkozónak semmilyen közterhet nem kell fizetnie.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó minimumalapjára vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni. 2026-ban a minimálbér 322 800 Ft, a garantált bérminimum 373 200 Ft.

Bevételi értékhatárra is figyelni kell

Az átalányadózás csak meghatározott éves bevételi értékhatárig alkalmazható.

2026-ban az éves minimálbér összege 3 873 600 Ft, ezért az átalányadózás bevételi értékhatára:

• az általános szabály szerint az éves minimálbér tízszerese, vagyis 38 736 000 Ft;
• kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál az éves minimálbér ötvenszerese, vagyis 193 680 000 Ft.

Év közben kezdő, megszűnő vagy szünetelő vállalkozás esetén az értékhatár meghatározásánál az időarányosítás szabályaira is figyelni kell.

Kinek lehet kedvező az átalányadózás?

Az átalányadózást különösen érdemes megvizsgálni annál az egyéni vállalkozónál,

• akinek a tényleges költségei alacsonyabbak az alkalmazható költséghányadnál;
• aki olyan tevékenységet végez, amelyhez 80 vagy 90 százalékos költséghányad kapcsolódhat;
• akinek a várható éves bevétele biztonsággal az átalányadózás bevételi értékhatárán belül marad;
• aki egyszerűbb jövedelemszámítást és adminisztrációt szeretne;
• aki heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vagy más olyan jogállásban folytatja a vállalkozását, amelynél a közteherfizetés szabályai eltérnek a főfoglalkozású egyéni vállalkozókétól.

Az utolsó szempont különösen fontos. Ugyanaz a bevétel és ugyanaz a költséghányad eltérő tényleges közterhet eredményezhet attól függően, hogy valaki főfoglalkozású vállalkozóként, heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vagy például nyugdíjasként végzi a tevékenységét.

Mikor érdemes a vállalkozói jövedelem szerinti adózást is megvizsgálni?

Ha a vállalkozás működésével kapcsolatban jelentős, elszámolható költségek merülnek fel – például nagy értékű eszközbeszerzés, anyagköltség, árubeszerzés, alvállalkozói díjak vagy más jelentős vállalkozási kiadások –, nem biztos, hogy az átalányadózás eredményezi a kedvezőbb adóterhelést.

Ilyenkor célszerű az átalányadózás mellett a vállalkozói jövedelem szerinti adózás várható terheit is kiszámítani.

A megfelelő adózási módot ezért nem önmagában az alapján érdemes kiválasztani, hogy melyik költséghányad vonatkozik a vállalkozóra. A várható bevételeket és költségeket, valamint a vállalkozó egyéni körülményeit együtt kell vizsgálni.

Három gyakori tévhit az átalányadózásról

1. „Átalányadózóként nem kell a költségszámlákkal foglalkoznom."

Az átalányadózó jövedelmének kiszámításakor valóban nem a ténylegesen felmerült költségeket vonja le a bevételéből.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden bizonylatmegőrzési, áfa- vagy egyéb nyilvántartási kötelezettség megszűnik. A vállalkozásra vonatkozó egyéb adózási és bizonylatolási szabályokat átalányadózás mellett is be kell tartani.

2. „Ha még nem értem el az adómentes jövedelemhatárt, semmit sem kell fizetnem."

Ez nem feltétlenül igaz.

Az átalányban megállapított jövedelem szja-mentes része, valamint a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályai nem azonosak.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál minimum járulék- és szochoalappal is számolni kell. 2026-tól ugyanakkor kedvező változás, hogy a főfoglalkozású vállalkozók minimum szochoalapjánál már nem kell alkalmazni a korábbi 112,5%-os szorzót: a minimumalap főszabály szerint a minimálbér, illetve adott esetben a garantált bérminimum 100%-a.

3. „Az átalányadózónak minden hónapban járulékbevallást kell beadnia."

2026-ban ez már nem igaz.

Az egyéni vállalkozók a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót negyedévente vallják be és fizetik meg, a negyedévet követő hónap 12. napjáig. A bevallásban ugyanakkor a közterheket havi bontásban kell feltüntetni.

Nem ugyanaz az átalányadó értékhatára és az alanyi áfamentesség határa

A két értékhatárt gyakran összekeverik, pedig két különböző adónemhez és szabályrendszerhez kapcsolódnak.

Az átalányadózás a személyi jövedelemadó szerinti adózási mód, míg az alanyi adómentesség az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó választási lehetőség.

2026-ban a belföldi alanyi adómentesség értékhatára 20 millió Ft.

Ez azt is jelenti, hogy egy egyéni vállalkozó lehet átalányadózó úgy, hogy közben már nem alanyi áfamentes.

Éppen ezért három különböző értékhatárt érdemes elkülöníteni:

• 1 936 800 Ft – az átalányban megállapított jövedelem 2026. évi szja-mentes része;
• 38 736 000 Ft – az átalányadózás általános 2026. évi bevételi értékhatára;
• 20 000 000 Ft – az alanyi áfamentesség 2026. évi értékhatára.

A három összeg három különböző szabályhoz kapcsolódik, ezért nem helyettesítik egymást.

Mit érdemes tenni?

Az adózási mód megválasztását nem érdemes kizárólag egyetlen százalék vagy bevételi értékhatár alapján eldönteni.

A megfelelő döntéshez együtt kell vizsgálni többek között:

• a várható éves bevételt,
• a végzett tevékenységet és az alkalmazható költséghányadot,
• a tényleges vállalkozási költségeket,
• a vállalkozó biztosítási jogállását,
• valamint az áfával kapcsolatos körülményeket.

Az adózási módot célszerű rendszeresen felülvizsgálni, különösen akkor, ha jelentősen változik a vállalkozás bevétele, költségszerkezete, tevékenysége vagy a vállalkozó jogállása.

Egy előzetes számítással összehasonlítható, hogy az adott körülmények között az átalányadózás vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózás jelenthet-e kedvezőbb megoldást.

A cikk általános tájékoztatás, nem minősül adótanácsadásnak. Az adószabályok és értékhatárok évente változhatnak — konkrét döntés előtt kérje könyvelője segítségét.